Páratlan videót küldött a Marsról a kínai szonda, itt ön is megnézheti
A felvétel nem túl jó felbontású, de így sem ajánlott kihagyni, ugyanis pár pillanat erejéig a vörös bolygó felszíne is látható rajta.
A felvétel nem túl jó felbontású, de így sem ajánlott kihagyni, ugyanis pár pillanat erejéig a vörös bolygó felszíne is látható rajta.
Három újabb űrhajós érkezett meg az épülő kínai űrállomásra, ahol összesen 6 hónapot töltenek. De már arra is van terv, hogyan hozzák le őket, ha valami esetleg balul sül el.
Körvonalazódni látszik, mit ért pontosan „mérföldes” űrhajó alatt a kínai űrkutatás.
A Tienven-1 űrszonda hét hónapig utazott, hogy elérje a vörös bolygót. Az űreszköz marsjárója májusban vagy júniusban landolhat a planéta felszínén.
Kína Csang'o-4 kínai űrszondájának Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója már 424,5 métert tett meg az égitest távoli oldalán. Útja közben tudományos kutatást végez az érintetlen területen.
A Csang'o-4 kínai űrszonda Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója már 400 métert tett meg az égitest távoli oldalán.
Kínai kutatók rekonstruálták a Hold távoli oldalán a világon elsőként landoló Csang'o-4 űrszonda leereszkedését.
Az űr mikrogravitációs környezete serkenti az indukált pluripotens őssejtek (iPS-sejtek) átalakulását más típusú sejtekké, a jelenséget a kínai Tiencsou-1 űrmisszió során végzett egérkísérletekben figyelték meg a kutatók. Eredményeik új perspektívákat nyitnak az űrutazások területén.
Hivatalos földrajzi elnevezést kapott a Hold Földről nem látható oldalán az a hely, ahol január 3-án leszállt a Csang'o-4 kínai űrszonda, elsőként az űrkutatás történetében.
Felvételeket küldött a Csang'o-4 kínai űrszonda, mely a világon elsőként landolt a Hold "sötét" oldalán.
Valamikor péntek és hétfő között csapódhat a Földnek a 2016 óta nem működő Tienkung-1 (Mennyei Palota-1) kínai űrlaboratórium, amelynek roncsai mintegy ezer négyzetkilométernyi területen szóródhatnak szét.
Néhány héten belül a Földbe csapódik a Tienkung–1, amely fölött a kínai űrhivatal már hónapokkal ezelőtt elvesztette az irányítást. Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban.
Minden eddiginél pontosabb prognózis áll rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, mikor okozhat gondot a Földön a jelenleg is bolygónk felé zuhanó Tienkung–1 (Mennyei Palota–1) kínai űrállomás, illetve annak Földet érő nagyobb darabjai.
A kínai holdjáró tőle nagyjából 80 méteres távolságban szúrta ki a furcsa objektumot. Valószínűleg egy szikla lesz.
A FAST rádiótávcső előnyei más területen is kamatoztathatók Zaza Osmanov fizikus legfrissebb kutatása alapján. És ennek csak örülhetünk.
Három hónaposra tervezett élettartamánál hosszabban dolgozik a Hold sötét oldalán a Jáde Nyúl 2 kínai holdjáró, amely április 9-én ismét munkába állt több napig tartó alvó állapotot követően - közölte kedden a kínai űrkutatási hivatal.
Az eddig véltnél hidegebb az éjszaka a Hold távoli oldalán: a Csang'o-4 kínai űrszonda adatai szerint mínusz 190 Celsius-fokra csökken éjjel a hőmérséklet a Hold Földről nem látható oldalán. Ez az első alkalom, hogy kutatók elsőkézből származó adatokat kaptak a Hold éjjeli felszíni hőmérsékletéről.
Rekordot jelentő több mint egy évet töltöttek el kínai egyetemisták egy pekingi laborban a Holdon uralkodóhoz hasonló körülmények között.
Tavaly szeptemberben szakadt meg a rádiókapcsolat a Tienkung–1 (Mennyei Palota–1) nevű kínai űrállomással, és már akkor figyelmeztettek a tudósok, hogy az irányíthatatlanul keringő űreszköz hatalmas darabjai valamikor 2017 őszén fognak a Földre zuhanni. A hatalmas űrlaboratórium most hirtelen zuhanni kezdett.